Tartalom
Az a nyelvi jelenség, amely révén hírhedt hangtörés jön létre betűk vagy fonémák sorában, egyes magánhangzók találkozásával, amelyek szótagot alkothatnak, ismert: kihagyás.
Ami a szünettel történik, és amely a szótag hasadásra vagy törésre kényszerül, az bizonyos kéthangúakat alkotó magánhangzók sorozata. De nem akármilyen diftongus váltja ki a hívást mesterséges szünet: ez csak abban az esetben keletkezik, ha két magánhangzó egybeesik, egy nyitott és egy zárt, és hogy az ékezet a zárt magánhangzóra van rögzítve.
Ne feledje, hogy a zárt magánhangzók „i” és „u”, a nyitott magánhangzók pedig „a”, „e” és „o”, és hogy a kéthangúakat ugyanazon szótagú két magánhangzó egybeesése képezi, bármi legyen is az. . Mesterséges szünetben nincs jelentősége annak, ha először a nyitott magánhangzó található, majd a zárt, vagy fordítva, lényeges, hogy a kiejtés kényszerítse a törést, egy vagy több betűből új szótagot generálva.
Lásd még:
- Szünettel rendelkező szavak
- Mondatok szünettel
Példák mesterséges szünetre
A következő lista harminc mesterséges szünettel rendelkező szót tartalmaz; azokat, akiknek először nyitott magánhangzójuk van, majd zárt magánhangzójuk van (-ai, -ei, -oi, -au, -eu, -ou), végül azokat, akiknek először zárt magánhangzójuk van (- ia, -ie, -io, -ua, -ue, -uo). A mesterséges szünet alá van húzva.
- Caiad
- KávéHéna
- AsamblHésta
- Ottnco (Ne feledje, hogy a „h” itt nem játszik szerepet, úgy tekinthető, hogy szünet van)
- Buhl
- Reubaba
- LHécsináld
- Kr. |Hécsináld
- hallottamcsináld
- Maiz
- Ruhl
- Aúlla
- Nál néluhd
- Abstraicsináld
- Rio
- Értékelésuo
- Traía
- Főía
- Remisería
- Mio
- Pua
- A Tio
- Hentesía
- Florería
- Lio
- Decembería
- Elhallgattatniía
- Énekelíami
- Tengería
- Tudía
Természetes szünetek
A mesterséges szünet ellenzi a természetes szünet, ami az egyetlen vel fordul előkét nyílt magánhangzó találkozása, amely lehet különböző, vagy ugyanaz ismételhető. A szünet mindig szótagokra kényszeríti az elválasztást, legyen szó természetes szünetről vagy mesterséges szünetről.
A mesterséges és természetes szünetek elkülönítése nem mindig releváns. Azonban a koncepció, hogy a természetes szüneteket az általános hangsúlyozási szabályok szerint jelöljük vagy sem, míg a mesterséges szünetek mindenképpen. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a mesterséges szünetek arra kényszerítik a szavakat, hogy eltérjenek az ortográfiai normáktól, mint például a feltételes időigényű igék eseténíVarrniía '): az utolsó előtti szótag tónusos, és a szónak ne legyen akcentusa (mert ez egy magánhangzóval végződő komoly szó), de pontosan a létrehozott mesterséges szünet miatt igen.
A mesterséges szünet különös jelentőséget kap a költészet, mert mielőtt fel kellene építeni rímek és metrikák, a versek tartalmazott szótagok száma és a végződések hangzása elengedhetetlen szövetséges az ebben az irodalmi műfajban megkövetelt esztétika és harmónia eléréséhez. Egy másik érdekes részlet, hogy a mesterséges szünet megmarad, még akkor is, ha a zárt és a nyitott magánhangzó között van egy fejsze („h”), mivel néma betűnek lenni nem befolyásolja a hangzást.
