Tartalom
- A hírek
- A hír jellemzői
- A jelentés
- A jelentés jellemzői
- Különbségek a hírek és a riportok között
- Példák hírekre
- Jelentési példák
Az hírek és a riport Az újságírói szövegek két formája, amelyekre jellemző a tájékoztató jellegük és az írott kommunikáció tömegtájékoztatóiban történő terjesztése, mint például a nyomtatott újságok, magazinok vagy digitális hírek.
A hírek
Az hírek Azonnali érvényességű és napi kidolgozású szöveg, amely áttekinti az olvasók számára egy adott tényt vagy eseményt, amely érdekes lehet a közvélemény számára.
A legfrissebb és releváns globális vagy lokális napi események olyan hírértékű események, amelyekről csak egyszer lehet beszámolni, majd érvényüket vesztik.
A hír az újdonság szigorú kritériumára reagál, ezért soha nem foglalkoznak történelmi, reflektív vagy játékos eseményekkel vagy eseményekkel. Objektív szövegek, valósághűek, konkrétak és viszonylag rövidek.
A hír jellemzői
- Fordított piramis. A szöveg a fordított piramisnak engedelmeskedik: az első bekezdés minden konkrét információt tartalmaz a történtekről, és a szöveg előrehaladtával további részleteket és kiegészítő információkat adunk hozzá.
- Tárgyilagosság. Nincs vagy csak minimálisan jelen van az újságíró hangja, és egyáltalán nincs véleménye vagy nyilvánvaló álláspontja a jelentett eseményekkel kapcsolatban. A nyelv közvetlen, tömör, költői repülés nélkül, kitalált erőforrások és zűrzavarok nélkül.
- Érdeklődés. Amit jelentenek, az a közösség számára feltűnő, és nem egy adott egyén számára. Ragaszkodik egy meghatározott kérdéshez, amely kapcsolódik a média testéhez vagy szegmenséhez, amelyben megjelenik: tudomány és technika, sport, kultúra, politika, nemzetközi stb.
- Újdonság. A tény újszerű, vagyis van időérzéke, és megpróbálja más média előtt beszámolni a kérdéses eseményről. A már megadott hírek áttekintése nem érdekel.
- Igazság. Az információnak igaznak kell lennie, nem tartalmazhat kitalált tartalmat, és megbízható forrásokat kell felhasználnia a társadalom felelősségteljes tájékoztatásához.
A jelentés
A jelentések tervezett dokumentációs megkeresések, amelyek célja a tájékoztatás, de a híreknél mélyebb és tágabb perspektívából. Hosszú, részletekben bővelkedő szövegek, amelyek olyan narratív forrásokat, személyes testtartásokat és kifejező fordulatokat is felhasználnak, amelyeket nem használnak az újságírás legegyszerűbb szövegei.
A jelentés a 17. században jelent meg, amikor a hírírók utazásaik, véleményeik és történeteik benyomásával táplálták a közlönyöket. Az első jelentések a XIX. Századra nyúlnak vissza, amikor az újságírás háborús környezetben találta meg a helyét, és külön küldötteket küldtek konfliktusok ábrázolására, majd a tapasztalatok rekonstrukciójára a nyilvánosság tájékoztatása céljából.
Az új média és az új technológiák megjelenésével a tudósítás közelében más információformák jelentek meg, például a fényképes jelentés (vizuális jelentés) vagy az audiovizuális dokumentumfilm. A jelentés azonban ma is tartós kutatási munka eredménye, ezért több időt, előkészítést és tehetséget igényel az újságírótól.
- Lásd még: Jelentés
A jelentés jellemzői
- Vizsgálat. Kifejezési mechanizmusok segítségével sokféle adatot és perspektívát gyűjtenek a témáról.
- Eszközök. Interjúkat, fényképeket, reprodukciókat és szükség esetén dramatizációkat is felhasználnak, hogy a vizsgáltakat mélyebben továbbítsák.
- Kiterjesztés. Jelentős fizikai teret és tartós erőfeszítést igényelnek a szöveg kutatásához, rendszerezéséhez, írásához és javításához.
- Mélység. Egy adott témára összpontosítanak, és történelmileg, sokféle szemszögből megközelíthetik azt, és még a jövőbeni eseményekre is merhetnek találgatni.
Különbségek a hírek és a riportok között
- Érvényesség. Míg a hír elmúló és gyors, a jelentés egy kicsit tovább tart: később újraolvashatja érvényességének elvesztése nélkül.
- Kiterjesztés. A hír rövid és tömör, míg a jelentésben megvan a szükséges hely és idő.
- Tárgyilagosság. Mindkét szövegtípusnak objektívnek és igaznak kell lennie, de a hírek írása pontos és árnyalatoktól mentes, míg a jelentésben lehetőség nyílik nézőpontok, spekulációk és reflexiók megtalálására.
- Kifejező erőforrások. A hírhez fénykép is csatolható, de általában az összes információt lapos, egyszerű és közvetlen módon kínálják fel. A jelentés viszont retorikai, kifejező, költői forrásokat, fényképeket, interjúkat, archív anyagokat stb.
- Szerzőség. A híreket általában nem írják alá, és nem is szerzők, hanem egy közösen működő újság terme. Ehelyett minden jelentésben szerepel a felelősök neve, még ha nyomozócsoportról is van szó.
Példák hírekre
- Chilei válság: Piñera bejelenti, hogy országa nem ad otthont az APEC találkozónak vagy a COP-25 klímaváltozási konferenciának
- Forever 21 csődeljárást indít az Egyesült Államokban
- 2019. évi álom a Springboks számára: Rögbi bajnokság és Világkupa bajnokok
- Nicolás Maduro előrehozza a karácsonyt
- A Facebook szeptemberig 27% -kal kevesebbet gyarapított, de a felhasználók száma továbbra is nő
Jelentési példák
- 30 évvel a két világot megosztó fal vége után: miért épült a berlini fal és mit jelent a hidegháború számára
- A víz nélküli élet drámája Venezuelában
- Amerikai határ- Mexikó: azok a képek, amelyek szemléltetik a migránsválság elérésének „töréspontját”
- Iszlám Állam: a fenyegetés folytatódik
- El Salvador, minden sarkon halál
