Tartalom
Az A cselekvés és a reakció elve Ez a Isaac Newton által megfogalmazott mozgástörvények közül a harmadik és a modern fizikai megértés egyik alapelve. Ez az elv kimondja, hogy minden A test, amely erőt fejt ki a B testre, azonos intenzitású, de ellenkező irányú reakciót tapasztal. Például: ugrik, evez, sétál, lő. Az angol tudós eredeti megfogalmazása a következő volt:
“Minden cselekedetnél mindig egyenlő és ellentétes reakció következik be: ez azt jelenti, hogy két test kölcsönös cselekedetei mindig egyenlőek és ellentétes irányúak.”
A klasszikus példa ennek az elvnek a szemléltetésére az, hogy amikor egy falat tolunk, bizonyos mértékű erőt fejtünk ki rá, és egyenlő, de ellenkező irányba. Ez azt jelenti, hogy minden erő párokban nyilvánul meg, amelyeket cselekvésnek és reakciónak nevezünk.
E törvény eredeti megfogalmazása kihagyott néhány elméleti fizika által ma ismert szempontot, és nem vonatkozott az elektromágneses mezőkre. Ez a törvény és Newton másik két törvénye (a A dinamika alaptörvénye és a Tehetetlenségi törvény) megalapozta a modern fizika alapelveit.
Lásd még:
- Newton első törvénye
- Newton második törvénye
- Newton harmadik törvénye
Példák a cselekvés és a reakció elvére
- Ugrás. Amikor ugrunk, egy bizonyos erőt fejtünk ki a földön a lábainkkal, amely hatalmas tömege miatt egyáltalán nem változtatja meg. A reakcióerő viszont lehetővé teszi, hogy felvegyük magunkat a levegőbe.
- Sor. Az evezőket egy ember mozgatja csónakban, és olyan erővel tolják a vizet, amely rájuk hat; a víz úgy reagál, hogy a kannát ellentétes irányba tolja, ami előrelépést eredményez a folyadék felületén.
- Lő. Az az erő, amelyet a porrobbanás gyakorol a lövedékre, előremozdulva a fegyvert, a fegyverek területén egyenlő erővel töltődik fel, amelyet "visszahúzásnak" neveznek.
- Séta. Minden megtett lépés egy olyan lökésből áll, amelyet hátrafelé adunk a földnek, amelynek válasza előre tol minket, és ezért haladunk előre.
- Egy lökést. Ha egy ember egy másik súlyt nyom, ugyanolyan súlyú, mindketten érezni fogják a testükre ható erőt, így mindkettőjüket valamilyen távolságra visszahelyezik.
- Rakéta meghajtása. Az űrrakéták korai fázisaiban lejátszódó kémiai reakció olyan erőszakos és robbanásveszélyes, hogy impulzust generál a talajjal szemben, amelynek reakciója a rakétát a levegőbe emeli, és az idő múlásával fenntartva kivezeti a légkörből. az űrbe.
- A Föld és a Hold. Bolygónk és természetes műholdja azonos nagyságú, de ellenkező irányú erővel vonzza egymást.
- Tartson egy tárgyat. Ha valamit kézbe veszünk, a gravitációs vonzás erőt gyakorol a végtagjainkra, és ez hasonló, de ellenkező irányú reakció, amely a tárgyat a levegőben tartja.
- Labdát pattogtatni. A rugalmas anyagból készült golyók a falnak dobva ugrálnak, mert a fal hasonló reakciót vált ki számukra, de az ellenkező irányba, mint a kezdeti erő, amellyel dobtuk őket.
- Leereszt egy léggömböt. Amikor hagyjuk, hogy a léggömbben lévő gázok elszabaduljanak, olyan erőt fejtenek ki, amelynek reakciója a ballonon előre nyomja, a ballont elhagyó gázokkal ellentétes sebességgel.
- Húzzon egy tárgyat. Amikor meghúzunk egy tárgyat, állandó erőt nyomtatunk, amely arányos reakciót generál a kezünkre, de az ellenkező irányba.
- Ütés egy asztalhoz. Ütés egy felületre, például egy asztalra, olyan mennyiségű erőt nyomtat rá, amelyet az asztal reakcióként közvetlenül az ököl irányába és az ellenkező irányba visz vissza.
- Repedés megmászása. Például a hegymászás során a hegymászók egy bizonyos erőt gyakorolnak a hasadék falaira, amelyet a hegy visszaad, lehetővé téve számukra, hogy a helyükön maradjanak, és ne essenek az üregbe.
- Mássz fel egy létrán. A lábat egy lépcsőre helyezzük, és lefelé toljuk, így a lépés egyenlő reakciót vált ki, de az ellenkező irányba, és emelje fel a testet a következő felé, és így tovább.
- Leereszkedni egy hajón. Amikor hajóról megyünk a szárazföldre (például dokkolóra), észrevesszük, hogy ha a csónak szélére olyan erőt fejtünk ki, amely minket előre hajt, a csónak reakcióként arányosan eltávolodik a dokktól.
- Hit baseball. Az ütővel olyan mennyiségű erőt nyomtatunk a labda ellen, amely reakcióként ugyanazt az erőt nyomtatja a fára. Emiatt a denevérek eltörhetnek, miközben golyókat dobnak.
- Kalapács egy szöget. A kalapács fém feje továbbítja a kar erejét a szögig, egyre mélyebbre sodorva a fába, de úgy is reagál, hogy a kalapácsot ellenkező irányba nyomja.
- Tolja le a falat. A vízben vagy a levegőben tartózkodva, amikor lendületet veszünk egy falról, egy bizonyos erőt fejtünk ki rá, amelynek reakciója közvetlenül az ellenkező irányba taszít.
- Ragasszon ruhákat a kötélre. Az oka annak, hogy a frissen mosott ruhák nem érik a földet, az az, hogy a kötél a ruhák súlyával arányos, de ellenkező irányú reakciót hajt végre.
- Ülj le egy székre. A test a súlyával erőt fejt ki a székre, és azonos, de ellenkező irányban reagál, nyugalomban tartva minket.
- Segíthet: Ok-okozati törvény
