Biomolekulák

Szerző: Peter Berry
A Teremtés Dátuma: 13 Július 2021
Frissítés Dátuma: 11 Lehet 2024
Anonim
Biomolecules (Updated)
Videó: Biomolecules (Updated)

Tartalom

Az biomolekulák Ezek azok a molekulák, amelyek minden élőlényben jelen vannak. Mondhatni, hogy a biomolekulák alkotják az összeset élőlények méretétől függetlenül.

Minden molekula (amely egy biomolekulát alkot) atomok. Ezeket ún bioelemek. Minden bioelem állhat szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén Y mérkőzés. Minden biomolekula ezekből a bioelemekből áll.

Funkció

A biomolekulák fő feladata, hogy minden alkotó lénynek "alkotórésze legyen". Másrészt ezeknek kell kialakítaniuk a sejt szerkezetét. Az is előfordulhat, hogy a biomolekuláknak valamilyen, a sejt szempontjából releváns tevékenységet kell végrehajtaniuk.

A biomolekulák típusai

A biomolekulák szervetlen biomolekulákba sorolhatók, mint pl Víz, az Ásványi sók és gázok, míg a szerves biomolekulák a molekulák és specifikus funkcióik kombinációja szerint vannak felosztva.


4 típusa van szerves biomolekulák:

Szénhidrátok. A sejtnek szénhidrátokra van szüksége, mivel ezek nagy energiaforrást jelentenek. Ezek 3-ból állnak bioelemek: Szén, Hidrogén Y Oxigén. E molekulák kombinációja szerint a szénhidrátok lehetnek:

  • Monoszacharidok. Mindegyikből csak egy molekula van. Ezen a csoporton belül vannak gyümölcsök. A glükóz szintén monoszacharid, és az élőlények vérében van jelen.
  • Diszacharidok. Két monoszacharid szénhidrát egyesülése diszacharidot képez. Erre példa a cukorban és a laktózban található szacharóz.
  • Poliszacharidok. Három vagy több monoszacharid összekapcsolódása esetén szénhidrátos poliszacharid biomolekulát eredményez. Ezek egy része keményítő (a burgonyában található) és a glikogén (az élőlények testében főleg az izmokban és a máj szervében található meg).

Lásd még: Példák monoszacharidokra, diszacharidokra és poliszacharidokra


Lipidek. Ezek alkotják a sejtmembránokat és azok tartalék erő a szervezet számára. Néha ezek lehetnek vitaminok vagy hormonok. Zsírsavból és alkoholból állnak. Viszont kiterjedt atomláncuk van szén és hidrogén. Csak olyan anyagokban oldhatók fel, mint az alkohol vagy az éter. Ezért ezeket vízben nem lehet feloldani. Specifikus funkciójuk szerint 4 csoportra oszthatók:

  • Energiafunkciós lipidek. Zsír formájában vannak. Az a jellegzetes zsírszövet, amely sok élőlénynek van a bõr alatt. Ez a lipid szigetelő és védőréteget képez a hidegtől. A növények leveleiben is jelen van, megakadályozva azok könnyű kiszáradását.
  • Szerkezeti funkciójú lipidek. Ezek foszfolipidek (foszformolekulákat tartalmaznak), és ezek membránját alkotják sejtek.
  • Hormonfunkciójú lipidek. Ezeket más néven "szteroidok”. Példa: hormonok emberi nem.
  • Vitamin funkciójú lipidek. Ezek a lipidek anyagokat biztosítanak az élőlények megfelelő növekedéséhez. Ezek egy része A-, D- és K-vitamin.

Lásd még: Példák lipidekre


Fehérje. Biomolekulák, amelyek különböző funkciókat látnak el a testben. Ezek molekulái alkotják szén, oxigén, hidrogén Y nitrogén.

Ezek a fehérjék rendelkeznek aminosavak. 20 különböző típusú aminosav létezik. Ezen aminosavak kombinációja különböző fehérjéket eredményez. Azonban (és figyelembe véve a kombinációk sokaságát) 5 nagy csoportba sorolhatók:

  • Szerkezeti fehérjék. Minden élőlény testének részei. A fehérjék ezen csoportjára példa a keratin.
  • Hormonális fehérjék. Szabályozzák a szervezet egyes funkcióit. Példa erre a csoportra az inzulin, amelynek feladata a glükóz sejtbe jutásának ellenőrzése.
  • Védelmi fehérjék. A test védelmeként működnek. Vagyis a test támadása és megvédése a mikroorganizmusok, baktériumok vagy vírusok ellen. Ezeknek a neve antitestek. Például: fehérvérsejtek.
  • Szállító fehérjék. Ahogy a nevük is jelzi, felelősek az anyagok vagy molekulák vérben történő szállításáért. Például: hemoglobin.
  • Az enzimatikus hatású fehérjék. Felgyorsítják a tápanyagok asszimilációját a test különböző szervei által. Erre példa az amiláz, amely lebontja a glükózt, hogy lehetővé tegye annak jobb asszimilációját a test által.

Lásd még: Példák fehérjékre

Nukleinsavak. Ezek olyan savak, amelyeknek fő funkcióként a sejt funkcióit kell irányítaniuk. De a fő funkció a genetikai anyag nemzedékről nemzedékre továbbítása. Ezek a savak a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén Y mérkőzés. Ezeket egységekre bontják, amelyeket hívnak nukleotidok.

Kétféle nukleinsav létezik:

  • DNS: dezoxiribonukleinsav
  • RNS: ribonukleinsav

Szénhidrátok

Monoszacharid szénhidrátok

  1. Aldosa
  2. Ketóz
  3. Dezoxiribóz
  4. Fruktóz
  5. Galaktóz
  6. Szőlőcukor

Disacharid szénhidrátok

  1. Cellobiose
  2. Izomalt
  3. Laktóz vagy tejcukor
  4. Maltóz vagy maláta cukor
  5. Szacharóz vagy nádcukor és cékla

Poliszacharid szénhidrátok

  1. Hialuronsav
  2. Agarose
  3. Keményítő
  4. Amilopektin: elágazó keményítő
  5. Amilóz
  6. Cellulóz
  7. Dermatán-szulfát
  8. Fructosan
  9. Glikogén
  10. Paramilon
  11. Peptidoglikánok
  12. Proteoglikánok
  13. Keratin-szulfát
  14. Kitin
  15. Xylan

Lipidek

  1. Avokádó (telítetlen zsírok)
  2. Földimogyoró (telítetlen zsírok)
  3. Sertéshús (telített zsír)
  4. Sonka (telített zsír)
  5. Tej (telített zsír)
  6. Diófélék (telítetlen zsírok)
  7. Olíva (telítetlen zsírok)
  8. Hal (többszörösen telítetlen zsír)
  9. Sajt (telített zsír)
  10. Repce vetőmag (telítetlen zsír)
  11. Szalonna (telített zsír)

Fehérje

Szerkezeti fehérjék

  1. Kollagén (rostos kötőszövet)
  2. Glikoproteinek (a sejtmembránok része)
  3. Elasztin (rugalmas kötőszövet)
  4. Keratin vagy keratin (hám)
  5. Hisztonok (kromoszómák)

Hormonális fehérjék

  1. Kalcitonin
  2. Glükagon
  3. Növekedési hormon
  4. Hormonális inzulin
  5. Hormonok csapatai

Védelmi fehérjék

  1. Immunglobulin
  2. Trombin és fibrinogén

Szállító fehérjék

  1. Citokrómok
  2. Hemocianin
  3. Hemoglobin

Enzimhatású fehérjék

  1. Gliadin, a búzaszemből
  2. Laktalbumin, tejből
  3. Ovalbumin tartalék, tojásfehérjéből

Nukleinsavak

  1. DNS (dezoxiribonukleinsav)
  2. Messenger RNS (ribonukleinsav)
  3. Riboszomális RNS
  4. Mesterséges nukleáris RNS
  5. Transzfer RNS
  6. ATP (adenozin-trifoszfát)
  7. ADP (adenozin-difoszfát)
  8. AMP (adenozin-monofoszfát)
  9. GTP (guanozin-trifoszfát)


Érdekes Ma

Légi földi állatok
Anagrams
Kulturális ipar