Tartalom
Az metamorfózis ez egy visszafordíthatatlan átalakulás, bizonyos állatok természetében előforduló jelenség. Néhány állatnál látjuk, például a szitakötőt, a pillangót és a békákat.
Ezt a koncepciót a különböző kultúrák alkotásai vették át. Például olyan kultúrák mitológiája és legendái, mint a görög ókor és a Kolumbiát megelőző amerikai népek, amelyek az emberi lények vagy istenek állatokká vagy növényekké történő átalakulását mesélik el.
Normális esetben az állatok az embrionális fejlődés során strukturális és fiziológiai változásokon mennek keresztül. De mi különbözteti meg a szenvedő állatokat metamorfózis, hogy ezek születés után megváltoznak.
Ezek a változások különböznek a növekedés (a méretváltozás és a sejtek növekedése) következtében bekövetkező változásoktól, mivel ezekben a sejtszinten történik változás. Ezek a drasztikus változások a fiziognómiában általában az élőhely és a faj viselkedésének változását is magukban foglalják.
A metamorfózis lehet:
- Hemimetabolizmus: Az egyén többféle változáson megy keresztül, amíg felnőtté nem válik. Ezen szakaszok egyikében sincs inaktivitás, és az etetés állandó marad. Az éretlen szakaszban az egyének a felnőttekhez hasonlítanak, kivéve a szárnyak, a méret és a szexuális éretlenség hiányát. A fiatalkori fázisok egyedét nimfának hívják.
- Holometabolizmus: Teljes metamorfózisnak is nevezik. A petéből kikelő egyed nagyon különbözik a felnőttektől, és lárvának hívják. Van egy bábstádium, amely olyan szakasz, amelyben nem táplálkozik, és általában nem mozog, olyan burkolatba zárva, amely megvédi a szövetek és szervek átszervezése során.
Példák metamorfózisra
Szitakötő (hemimetabolizmus)
Repülő ízeltlábúak, amelyeknek két pár átlátszó szárnyuk van. Olyan petékből kelnek ki, amelyeket a nőstény a víz közelében vagy vízi környezetben rak le. Amikor kikelnek a petékből, a szitakötők nimfák, vagyis hasonlóak a felnőttekhez, de szárnyaik helyett apró függelékekkel rendelkeznek, és érett nemi mirigyeik (reproduktív szerveik) nincsenek benne.
Szúnyoglárvákkal táplálkoznak és víz alatt élnek. Kopoltyúkon keresztül lélegeznek. A lárva stádium fajtól függően két hónap és öt év között tarthat. A metamorfózis bekövetkezésekor a szitakötő kijön a vízből és elkezd levegőt venni a levegőből. Elveszíti bőrét, lehetővé teszi a szárnyak elmozdulását. Legyekkel és szúnyogokkal táplálkozik.
Hold medúza
A tojásból kikelve a medúza polip, vagyis csápgyűrűs szár. A fehérje téli felhalmozódása miatt azonban a polipok tavasszal felnőtt medúzaivá válnak. A felgyülemlett fehérje egy olyan hormon szekrécióját okozza, amelynek következtében a medúza felnőtté válik.
Szöcske (hemimetabolizmus)
Rövid antennás rovar, növényevő. A felnőttnek erős hátsó lába van, amely lehetővé teszi az ugrást. A szitakötőkhöz hasonló módon a szöcskéből nimfa válik ki, de ebben az esetben szorosan hasonlítanak a felnőttekre.
Pillangó (holometabolizmus)
Amikor kikel a petéből, a pillangó lárva, hernyónak nevezhető, és növényekkel táplálkozik. A hernyók fejének két kis antennája és hat szempárja van. A szájat nem csak enni szokták, hanem vannak olyan mirigyek is, amelyek selymet termelnek, amelyet később gubóvá alakítanak.
Minden fajnak meghatározott időtartama van a lárva szakaszában, amelyet viszont a hőmérséklet módosít. A pillangó bábstádiumát chrysalisnak nevezik. A chrysalis mozdulatlan marad, míg a szövetek módosulnak és újjászerveződnek: a selyemmirigyek nyálmirigyekké válnak, a száj proboscissá válik, a lábak növekednek és más jelentős változások következnek be.
Ez az állapot körülbelül három hétig tart. Amikor a pillangó már kialakult, a chrysalis kutikula vékonyabbá válik, amíg a pillangó el nem töri és elő nem jelenik. Egy-két órát kell várnia, amíg a szárnyak elég merevek lesznek a repüléshez.
Méh (holometabolizmus)
A méh lárvái hosszúkás fehér tojásból kelnek ki, és abban a sejtben maradnak, ahol a petesejt lerakódott. A lárva szintén fehér és az első két napban méhpempővel táplálkozik a nővérméheknek köszönhetően. Ezután továbbra is egy adott zselével táplálkozik, attól függően, hogy méhkirálynő vagy munkaméh.
A sejtet, ahol található, a kikelés után a kilencedik napon fedik le. A prepupa és a bábok során a sejt belsejében a lábak, antennák, szárnyak kezdenek megjelenni, a mellkas, a has és a szem fejlődik. Színe fokozatosan változik, amíg felnőtté nem válik. Az az időtartam, amelyben a méh a sejtben marad, 8 nap (királynő) és 15 nap (drón) között van. Ez a különbség az etetés különbségének köszönhető.
Békák
A békák kétéltűek, vagyis mind a szárazföldön, mind a vízben élnek. A metamorfózis végéig tartó szakaszokban azonban vízben élnek. A petékből kikelő (a vízben lerakódó) lárvákat ebihalnak hívják, és hasonlóak egy halhoz. Úsznak és lélegeznek a víz alatt, mivel kopoltyúik vannak. Az ebihalok mérete megnövekszik, amíg el nem érkezik a metamorfózis pillanata.
Ennek során a kopoltyúk elvesznek, és a bőr szerkezete megváltozik, lehetővé téve a bőr légzését. Farkukat is elveszítik. Új szerveket és végtagokat kapnak, például a lábakat (először a hátsó lábakat, majd az elülső lábakat) és a dermoid mirigyeket. A koponya, amely porcból készült, csontos lesz. A metamorfózis befejezése után a béka folytathatja az úszást, de a szárazföldön is maradhat, bár mindig nedves helyeken.
