Tartalom
Az ülepedés Szilárd anyagok felhalmozódása, amelyet természetes vagy kísérleti folyamatok okoznak.
A kőzeteróziótól különböző anyagokat különféle szerek (szél, víz, gleccserek) szállíthatnak olyan helyre, ahol lerakódnak. Az anyagok folyamatos lerakódása következménye a felhalmozódás, vagyis a ülepedés.
Az gravitáció beavatkozik az ülepedési folyamatokba, mivel ez az az erő, amely miatt a szélben vagy a vízben lebegő anyagok ismét leesnek.
A gravitáció azonban más erőkkel együtt jár közbe. Az Stokes törvény rámutat arra, hogy a részecskék könnyebben ülepednek, ha megfelelnek ezeknek a tulajdonságoknak:
- A részecske nagyobb átmérője.
- A szilárd anyag nagyobb fajsúlya ahhoz a folyadékhoz képest, amelyben szuszpendálva van.
- A folyékony közeg alacsonyabb viszkozitása. Ez például azt jelenti, hogy az azonos méretű és fajsúlyú részecskék gyorsabban telepednek le a vízben, mint az olajban.
Az ülepedés akkor következik be, amikor az anyagokat szállító szer elveszíti energiáját. Például, ha a szél eláll, vagy a folyó áramlása csökken.
Egy új anyag felhalmozódását egy másik anyag felhalmozásának nevezzük rétegzés és ez az ülepedés egyik formája.
A földfelszínen vannak olyan helyek, ahol az üledékek felhalmozódnak, földrajzi jellemzőiknek köszönhetően. Ezeket a helyeket ún üledékes közeg vagy üledékes környezetben, és fizikai, kémiai és biológiai szempontból is különböznek az összes közeli területtől. Az üledékes közeg lehet kontinentális, átmeneti vagy tengeri.
Amellett, hogy a természeti jelenség, az ülepedés mesterségesen reprodukálható. Ha laboratóriumi körülmények között végzik, akkor is hívható dekantálásés szuszpendált részecskék elválasztásából áll, amelyek fajlagos tömege nagyobb, mint a közegé folyékony.
Példák ülepedésre
- Víz tisztítás (mesterséges ülepedés): Stokes törvényén alapszik, ezért próbálják meg növelni a vízben szuszpendált részecskék átmérőjét, egyesítve a másikat. Ezt a koagulációs és flotációs folyamatoknak köszönhetően érik el (amelyek a vérben természetesen előfordulnak, de a vízben mesterségesen keletkeznek).
- Szennyvíztisztító (mesterséges ülepedés): Az szilárd anyagszerves vagy nem, vízből. Az ülepítési folyamat lehetővé teszi a szuszpendált szilárd anyagok 40 és 60% közötti redukcióját.
- Homok csapda (mesterséges ülepedés): Létezik diszkrétnek vagy szemcsésnek nevezett ülepítés. Ez azt jelenti, hogy a részecskék egyedi egységekként telepednek le, egymással kölcsönhatás nélkül (szemben a koagulációval).
- Hordalék: Kontinentális üledékes közeg. A szilárd anyagot egy vízáram szállítja és rakja le. Ezek a szilárd anyagok (amelyek lehetnek homok, kavics, agyag vagy iszap) felhalmozódnak a folyómedrekben, síkságokon, ahol áradás történt, vagy deltákban.
- Dűnék: szélülepedés (kontinentális üledékes környezet). A dűnék a szél hatására keletkező homokfelhalmozódások. Akár 15 méteres magasságot is elérhetnek.
- Üledékes szigetek: A folyók a vízben szuszpendált szilárd anyagokat szállítják, de mivel ezek nem mindig azonos sebességgel folynak, a szilárd anyagok bizonyos területeken megtelepedhetnek, szigeteket képezve. A delták részei, de a folyók torkolatától távol is jelen lehetnek.
- Moraines (kontinentális jeges üledékképződés): A moréna a gleccser által képződött üledék felhalmozódása. Mivel a jégképződmények többsége már nem létezik, a morének megtalálhatók olyan völgyekben, amelyeket a már nem létező gleccserek hoztak létre.
- Geológiai zátonyok (tengeri üledékes környezet): Olyan üledékgyűjtemények, amelyek bizonyos organizmusok és a környezetük kölcsönhatásából épülnek fel. Keret támogatja őket. Például a korallzátonyok a korallok és a meszes algák felhalmozódása, amelyek egymásra nőnek.
- Delta (átmeneti üledékes közeg): Ez egy folyó torkolata, amelynek oka több karra oszlik, amelyek elválnak és újra csatlakoznak, szigeteket és csatornákat alkotva. Amikor az üledékképződés során szigetek alakulnak ki, a víz új utakat nyit meg, hogy folytassa az útját, kialakítva az új karokat és csatornákat.
- Lejtők (tengeri üledékes környezet): Földrajzi jellemzők, amelyek 200 és 4000 méter között vannak a tengerszint alatt. Szilárd anyagok felhalmozódásából keletkeznek, amelyeket a tengeri áramlatok erejének köszönhetően szállítanak a kontinensekről. Ezek az anyagok völgyeket, hegyeket és kanyonokat alkotnak. Általában lejtős sík alakúak, a lépcsőkhöz hasonló síkokban.
