Tartalom
Az alkánok szénhidrogének osztálya, amelyben változó számú szénhidrogén van szénatomok egyes kötésekkel vannak összekötve, mint egy csontváz, és mindegyik szénatom egymáshoz kapcsolódik hidrogénatomok, amelyet végül más helyettesíthet atomok vagy vegyi csoportok.
Az alkánok molekula képlete CnH2n + 2ahol C jelentése szénatom, H jelentése hidrogénatom és n a szénatomok számát jelenti. Az alkánok telített szénhidrogének. Hogy megnevezzük őket, a „-év”.
Ez szolgálhat Önnek:
- Példák alkinekre
- Példák alkénekre
Osztályozás
Az alkánokon belül általában két nagy csoportot ismerünk fel, amelyek között fontos különbség van: nyitott lánc (más néven aciklusos) és zárt lánc (vagy ciklikus).
Ha a nyílt láncú vegyületek nem mutatnak szubsztitúciót az egyes szénatomokat kísérő hidrogéneknél, akkor ezeket hívjuk lineáris alkánok: ezek a legegyszerűbb alkánok. Amikor mégis helyettesítést mutatnak be, akkor hívják őket elágazó alkánok. A leggyakoribb szubsztituensek a hidroxil- és metilcsoportok, valamint a halogének.
Másrészt vannak olyan vegyületek, amelyeknek egyetlen ciklusa van a molekulában, mások pedig többnek; monociklusosnak, illetve policiklusosnak nevezzük őket. A ciklikus alkánok lehetnek homociklusos vagy heterociklusos.
- Az előbbiek a szénatomok kizárólagos beavatkozásával jönnek létre.
- Ez utóbbiban más atomok vesznek részt, például oxigén vagy kén.
Fizikai tulajdonságok
Az alkánok fizikai tulajdonságait általában az molekulatömeg (viszont a hosszúsághoz kapcsolódik). A legalacsonyabb szénatomszámúak gáznemű szobahőmérsékleten az 5-18 szénatom közötti folyadékok, és ezen szám felett vannak szilárd (hasonló a viaszhoz).
Lény kevésbé sűrű, mint a víz, hajlamosak a tetején lebegni. Az alkánok általában vízben nem oldódnak és szerves oldószerekben oldódnak. Nagyfokú aktivációs energiát mutatnak be.
Az alkánok a lét jellemzi kémiai vegyületeigyenge reaktivitás, ezért "parafineknak" is nevezik (latinul: parum affinis jelentése "alacsony affinitás"). A legfontosabb reakció, amelyen az alkánok áteshetnek, az égés, hő, szén-dioxid és víz előállítása oxigén jelenlétében.
Az alkánok képezik az igen fontos ipari folyamatokkal kapcsolatos reakciók fontos változatosságának alapját, mivel ezek a leghagyományosabb üzemanyagok. Olyan biológiai folyamatok végtermékeiként is megjelennek, mint például egyesek által végzett metanogén fermentáció mikroorganizmusok.
Példák alkánokra
Húsz alkánt említünk, köztük néhány jól ismert egyenes és elágazó alkánt a lista vége felé:
- Kloroform (a képzelet neve triklór-metán; CHCl3) - ennek az anyagnak a páráit használták érzéstelenítőként a múltban. Ennek érdekében abbahagyták, mert megállapították, hogy károsítja a fontos szerveket, például a májat vagy a vesét. Napjainkban elsősorban oldószerként vagy hűtőfolyadékként használják.
- Metán (CH4) - ez az összes legegyszerűbb alkán: csak egy szénatomból és négy hidrogénből áll. Ez egy olyan gáz, amely különféle szerves szubsztrátok bomlásával természetes módon fordul elő, és a földgáz fő alkotóeleme. A közelmúltban az egyik olyan gázként ismerik el, amely leginkább hozzájárul az úgynevezett üvegházhatáshoz.
- Oktán (C8H18) - ez a nyolc szénatomos alkán, és nagy jelentőséggel bír, mivel meghatározza a benzin végső minőségét, amely különféle szénhidrogének. Ezt a minőséget az üzemanyag oktánszámával vagy oktánszámával mérjük, amely referenciaként egy alacsony detonálást (100-as index) és egy erősen detonálót (0-os index) vesz.
- Hexán (C6H14) - fontos oldószer, kerülni kell a belégzést, mivel nagyon mérgező.
- Bután (C4H10) - propánnal (C.3H8) alkotják az úgynevezett cseppfolyósított kőolajgázokat (LPG), amelyek az olajkitermelés során gázzacskókban képződnek. A benzin vagy a gázolaj üzemanyagként történő LPG-re történő cseréjét egyre inkább elősegítik, mivel környezetbarátabb szénhidrogén, mivel égésében csak szén-dioxidot és vizet bocsát ki.
- Icosano - így hívják a húsz szénatomos alkánt (az „ico” előtag húszat jelent)
- Ciklopropán - korábban érzéstelenítőként használták
- n heptán - ezt az alkánt vesszük referenciaként a benzin oktánskálájának nulla pontjára, ami a legkevésbé kívánatos lenne, mivel robbanásszerűen ég. Bizonyos növények gyantájából nyerik.
- 3-etil-2,3-dimetil-pentán (C9H20)
- 2-metil-bután
- 3-klór-4-n-propil-heptán
- 3,4,6-trimetil-heptán
- 1-fenil-1-bróm-etán
- 3-etil-4-metil-hexán
- 5-izopropil-3-metil-nonán
- biciklopropán
- 1-bróm-propán
- 3-metil-5-n-propil-oktán
- 5-n-butil-4,7-dietil-dekán
- 3,3-dimetil-dekán
Ez szolgálhat Önnek:Példák szénhidrogénekre
