Az oktatás ő a tudományos fejlődés alapvető motorja. Az ókori Görögországban, ahol a nyugati civilizáció tudományos hozzájárulása megszületett, nagy jelentőséget tulajdonított a katonai szempontú gondolkodásnak.
A reneszánsz idején azonban a tudományos innováció Bizonyos akadémiák is motiválták, amelyek állítólag felelősek voltak e tudományágak tanulmányozásának előmozdításáért: erre példaként szolgál a Londoni Királyi Társaság vagy a Párizsi Tudományos Akadémia.
A következő évszázadokban a tudomány fejlődése egyre nagyobb dinamikát folytatott. A fő okok a az innováció szabadsága, és a a tudomány strukturálása a különféle tudományterületeken. A demokráciák és a szabad politikai rendszerek születése elősegítette ezt a célt.
Ugyanabban az időben, tudományos módszerek tökéletesedtek és egyre inkább működnek a kutatók elképzeléseinek szempontjából, bár a gyökér mindig a kérdésekre adott új válaszok kreativitásában és fantáziájában rejlik.
A tudománytörténet elemzése önmagában is tudományág, és el kell mondani, hogy benne van egy darab, amely kiemelkedik az összes többi közül:A tudományos forradalmak szerkezete ”Thomas Kühn, elmagyarázta, hogyan történt a tudomány fejlődése általában.
Kifejtette, hogy a legtöbb időszakban vannak bizonyosak konszenzus a tudományos közösségben néhány kérdésben, de a fellépés és a levont következtetések kiaknázásának egyes módjairól is: ezt ismerte el a paradigma, és állítólag sikeresebb, mint versenytársai, de miután állította, korlátozza a megfigyelendő és megvizsgálandó dolgokat.
Az tudományos felfedezésKühn szavai szerint előfordulhat ugyanazon paradigmán belül, vagy új paradigma megjelenését keltheti abban, amit ő hív Tudományos forradalom: Gyakori, hogy ez egy bizonyos válságot generál a tudományos területen, és sok akadémikus ellenáll a változásoknak.
A következő felsorolás időrendi sorrendben rendel néhány példát a tudományos felfedezésekre az emberiség történetéből:
1. 0. szám (kb. 50. év után) |
2. A papír (200) |
3. Sakk (600) |
4. Iránytű (1100) |
5. A távcső (1608) |
6. A gravitáció törvénye (1687) |
7. A gőzgép (1712) |
8. A mechanikus szövőszék (1785) |
9. Atomelmélet (1803) |
10. Darwini elmélet a fajok eredetéről (1859) |
11. Dinamit (1867) |
12. Sterilizálási módszer (1870) |
13. veszettség elleni oltás (1885) |
14. Televízió (1926) |
15. Repülőgép (1927) |
16. A DNS felépítése (1928) |
17. Atomerreaktor (1942) |
18. Napelem (1954) |
19. Penicillin (1943) |
20. Első klónozás (1997) |
A technológia szorosan kapcsolódik a tudományéhoz, de kifejezetten a gyakorlati célú technikák és eszközök feltalálásának története, vagyis egy olyan funkcióval, amely leegyszerűsít bizonyos feladatokat az emberek számára.
Míg a tudomány rávilágít arra, hogy milyen területeket lehet feltárni az igények kielégítésére, a technológia egyszerűsíti és új termékeket hoz a fogyasztáshoz, de a termelési feladatok optimalizálásához is.
Az visszajelzés a technológiai fejlődésről az evolúció az elmúlt évtizedekben sokkal exponenciálisabb és gyorsabb versenyt igényel, mint addig folytatta. Az alábbi felsorolás a technológiai fejlődés néhány példáját mutatja be:
1. Távirányító. |
2. Kábeltelevízió. |
3. Mikrohullámú sütő. |
4. Digitális fényképezőgép. |
5. Discman. |
6. PlayStation. |
7. Fax. |
8. Lézernyomtatók. |
9. GPS. |
10. Digitális videofelvevő. |
11. Fogamzásgátló tabletta. |
12. Ipari robotok. |
13. Mobiltelefon. |
14. Optikai szál. |
15. Wi-Fi. |
16. Vonalkód. |
17. Akkumulátor szerszámok. |
18. Kommunikációs műhold. |
19. LED technológia. |
20. Drone légi járművek. |