Nyelvtani mondatok

Tartalom

• A nyelvtani mondatok jellemzői
• Mondattípusok szintaktikai felépítésük szerint
• Mondattípusok a kibocsátó szándéka szerint
• Példák a nyelvtani mondatokra

A nyelvtani mondatok (általában egyszerűen úgynevezett "mondatok") a legkisebb és szintaktikailag független, teljes jelentésű egységek, amelyekre jellemző, hogy nagybetűvel kezdődnek és ponttal (vagy azzal egyenértékű helyesírási jellel) végződnek.

Az ima a diskurzív és kommunikációs lánc alapja, mind szóban, mind írásban. A mondatok ötleteket közvetítenek, és szándékuk, formai vagy strukturális jellemzőik vannak.

Például: Az emberek nem értettek egyet.

A nyelvtani mondatok jellemzői

• Nagybetűvel kezdődnek és ponttal végződnek. Felkiáltó vagy kérdő mondatok esetén felkiáltással vagy kérdőjellel kezdődnek és végződnek.
• Tematikus egységet mutatnak be, mivel az ugyanazt a mondatot alkotó szavak egy adott témára utalnak.
• Írhatók vagy szóban is megfogalmazhatók.
• Az intonáció az, ami a mondatot kimondó beszélő szándékát jelzi vagy kifejezi.
• Tiszteletben tartják a különböző nyelvek nyelvtanai által megállapított szabályokat, oly módon, hogy a megértést a kommunikációban részt vevő valamennyi fél biztosítsa.
• Sokszor a helyi, kulturális vagy családi szokások és szokások okozzák a mondatok módosítását (például szavak változásával), eltávolodva az elfogadott nyelvtani normáktól: nyelvtelen mondatoknak hívják őket. Például: Apám ugyanolyan jól vezet, mint te ”(ahelyett, hogy azt mondanád, mint te)

Mondattípusok szintaktikai felépítésük szerint

• Egyszerű mondatok. Egyetlen alanyuk és egyetlen predikátumuk van, vagyis a mondat összes igéje ugyanazon alanynak felel meg. Például: A gyerekek a parkban játszanak.
• Összetett mondatok. Egynél több igét mutatnak be különböző témákhoz kötve. Például: Megérkeztünk és ő elment.
• Bimembres imák. A mondat két részéből (két kifejezésből) állnak, amelyek a mondatban láthatók. Az alany és az állítmány egyaránt azonosítható. Például: Clara tegnap megnősült.
• Unimembres imák. Csak egy tagjuk van, mert nem lehet particionálni az alany és az állítmány között. Például: Egész nap esett az eső.

Mondattípusok a kibocsátó szándéka szerint

• Nyilatkozó mondatok. Az általuk elhangzott tartalomra összpontosítanak. Például: Korán érkeztünk.
• Felkiáltó mondatok. Arra az érzésre vagy érzelemre összpontosítanak, amelyet a felkiáltás generál. Például: Milyen jó, hogy megérkeztek!
• Kívánatos imák. Kívánságot vagy kívánságot fejeznek ki. Például: Remélhetőleg korán érkeznek.
• Nyilatkozó mondatok. Információt nyújtanak és megerősítenek egy konkrét tényt. Például: Ma felhősen virradt.
• Kérdező mondatok. Kérdést vagy kérdést tesznek fel. Például: Mikor kezd esni az eső?
• Ösztönző imák. Könyörögnek vagy rendelnek valamit beszélgetőpartnerükhöz. Például: Gyere korán, mert esni fog.
• Tájékoztató mondatok. Egy adott pillanatban kifejezik a helyzet állapotát. Például: A kormánypárt ismét megnyerte az elnöki posztot.

Példák a nyelvtani mondatokra

1. Rengeteg paradicsom hullott az utcára.
2. Mennyire tervezi az érkezését?
3. A tavasznak ez a része a kedvencem.
4. Sosem értettem, hogy került a családod ide.
5. Még soha nem láttam olyan férfit, aki ennyire hazudna.
6. Remélem, holnap jobban érzi magát.
7. Hallottad ma a rádiót?
8. Ez az építkezés 1572-ből származik.
9. Ez a negyedik alkalom, hogy megkérlek, hallgass el.
10. Az első műsor csak a sajtó számára készült.
11. A jövő héten új tanfolyamot indítok.
12. Szeretném, ha mindenki eljönne a születésnapomra.
13. A nagynéném testvére El Salvadorban él.
14. A műtét után sokkal jobban kell vigyáznia magára.
15. Uruguayi vagyok, de az egész családom Brazíliából származik.
16. Szükséges-e ezt a nyilvánosság előtt megtenni?
17. Ezen a téren nem lehet futni.
18. Vagyont szerzett, de a rulettre pazarolta őket
19. A tanulmányok jók voltak, de az orvosok szeretnének egy második véleményt.
20. Kirándulni akarok.