Isaac Newton (1642-1727) brit fizikus, matematikus, csillagász, aki nagy tudományos hozzájárulást nyújtott. A világtörténelem egyik nagy zsenijének tartják.
Newton a fizika, a matematika, az optika és a csillagászat területén jeleskedett. Felfedezései megváltoztatták az univerzum megismerésének és megértésének módját. Fő felfedezései a következők: a mozgás törvényei, az univerzális gravitáció törvénye és a színelmélet.
Newton része volt a tudományos forradalomnak, amely a reneszánszban kezdődött Nicolás Copernicus csillagász tanulmányaival és felfedezéseivel. Ez tovább folytatta fejlődését Johannes Kepler, Galileo Galilei közreműködésével; majd Isaac Newton-nal. A 20. században Albert Einstein számos elméletét felhasználta nagy felfedezések kidolgozásához.
- Segíthet: Tudományos forradalmak
- Newton mozgástörvényei
A mozgás törvényeit Isaac Newton fogalmazta meg munkájában: Philosophiæ naturalis principia mathematica (1687). Ezek a törvények megalapozták a klasszikus mechanika, a fizika azon ágának forradalmi megértését, amely a testek nyugalmi állapotban vagy kis sebességgel (a fénysebességhez képest) mozgó viselkedését tanulmányozza.
A törvények elmagyarázzák, hogy a test bármely mozgására hogyan vonatkozik három fő törvény:
- Első törvény: Tehetetlenségi törvény. Minden test nyugalmi állapotában marad, hacsak más erő nem gyakorol rá nyomást. Például: Ha egy járművet leállított motor mellett állítanak meg, akkor az megáll, hacsak valami nem mozgatja.
- Második törvény: A dinamika alapelve. A testre kifejtett erő arányos a gyorsulásával. Például: Ha valaki rúg egy labdát, a labda tovább megy, annál nagyobb erővel hat a rúgásra.
- Harmadik törvény: Hatás és reakció törvénye. Ha egy tárgyra egy bizonyos erő kifejtésre kerül (mozgással vagy anélkül), akkor ugyanannyi erőt fejt ki az elsőre. Például: SHa egy személy véletlenül ütközik egy falhoz, a fal ugyanolyan erőt fejt ki az emberre, mint a falon.
- A gravitáció törvénye
A gravitációs törvényt Newton javasolta, és leírja a különböző tömegű testek közötti gravitációs kölcsönhatást. Newton a mozgástörvényei alapján arra hivatkozott, hogy a gravitációs erő (az intenzitás, amellyel két test vonzza egymást) kapcsolatban áll: a két test közötti távolsággal és az egyes testek tömegével. Ezért a gravitációs erő arányos a tömegek szorzatával, elosztva a köztük lévő négyzet távolságával.
- A fény korpuszkuláris jellege
Az optika területére merészkedve Newton bebizonyította, hogy a fény nem hullámokból áll (ahogy azt hitték), hanem részecskékből (amelyeket testének nevezett), amelyeket nagy sebességgel és egyenes vonalban dobtak a fényt kibocsátó testtől. Newton ezt az elméletet tárta fel munkájában: Opticks amelyben fénytörést, visszaverődést és fényszórást vizsgál.
Elméletét azonban hiteltelenné tették a fény hullámelmélete mellett. Csak a 20. században (a kvantummechanika fejlődésével) sikerült a fény jelenségét részecskeként, egyes esetekben hullámként megmagyarázni.
- Színelmélet
A szivárvány Newton kortársainak egyik legnagyobb rejtélye volt. Ez a tudós felfedezte, hogy a napból érkező fény, mint fehér fény, különböző színekre bomlik, és a szivárvány képződik.
Egy sötét szobában egy prizma segítségével ellenőrizte. Egy fénysugarat egy bizonyos hajlásnál átengedett egy lyukon. Ez behatolt a prizma egyik arcába, és különböző szögű színes sugarakra oszlott.
Newton használta az úgynevezett Newton-korongot is, egy kört vörös, narancssárga, sárga, zöld, cián, kék és lila festett szektorokkal. A lemez nagy sebességgel történő forgatásával a színek fehér színűvé válnak.
- Newton-távcső
1668-ban Newton bemutatta fényvisszaverő távcsövét, amely homorú és domború tükröket egyaránt használt. Addig a tudósok törő teleszkópokat használtak, amelyek prizmákat és lencséket ötvöztek, hogy nagyítani tudják a képet, hogy nagy távolságra figyelhessék őket.
Noha nem ő volt az első, aki ilyen típusú távcsővel dolgozott, a mű tökéletesítése és a parabola tükrök használatának köszönhető.
- A Föld alakja
Addig és Nicolás Copernicus és Galileo Galilei közreműködésének és felfedezéseinek köszönhetően azt hitték, hogy a Föld tökéletes gömb.
Az a tény alapján, hogy a föld a saját tengelyén forog, és a gravitációs törvény, Newton matematikát alkalmazott, és a föld különböző pontjaitól a középpontjáig vette a távolságot. Megállapította, hogy ezek a mérések eltérnek (az Egyenlítő átmérője hosszabb, mint a pólusok közötti átmérő), és felfedezte a Föld ovális alakját.
- Hangsebesség
1687-ben Newton a következőket tette közzé hangelméletével: Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, ahol kijelenti, hogy a hang sebessége nem annak intenzitásától vagy frekvenciájától függ, hanem a folyadék fizikai tulajdonságaitól, amelyen keresztül halad. Például: Ha a hang víz alatt bocsátódik ki, akkor más sebességgel halad, mint ha a levegőben bocsátaná ki.
- A termikus konvekció törvénye
A Newton hűtési törvényeként jelenleg ismert törvény szerint a test által tapasztalt hőveszteség arányos a test és környezete közötti hőmérséklet-különbséggel.
Például: VAGYEgy csésze forró víz gyorsabban hűl le 10 ° szobahőmérsékleten, mint 32 ° szobahőmérsékleten.
- Számítás
Newton beletúrt a végtelenül kis számításba. Ezt a számítási fluxust (amit ma derivatívának hívjuk) egy olyan eszköznek nevezte, amely segít a pályák és görbék kiszámításában. 1665 elején felfedezte a binomiális tételt, és kidolgozta a differenciál- és az integrálszámítás alapelveit.
Noha Newton elsőként fedezte fel ezeket a felfedezéseket, Gottfried Leibniz német matematikus volt az, aki miután egyedül felfedezte a számológépet, Newton előtt közzétette felfedezéseit. Ez olyan vitát váltott ki számukra, amely Newton haláláig, 1727-ig nem szűnt meg.
- Árapályok
Munkájában: Philosophiae Naturalis Principia MathematicaNewton elmagyarázta az árapályok működését, ahogy ma ismerjük. Felfedezte, hogy az árapály változása a Nap és a Hold által a Földön kifejtett gravitációs erőknek köszönhető.
- Folytatás: Galileo Galilei közleményei
