Fejlődő országok

Tartalom

• Fejlődés
• Világrend a 20. században

Az országok besorolására választott felekezetek sokszor egy korszak és egy soha nem állandó világszerkezet képeslapjai. Az „három világ” felosztása, és az a tény, hogy az összes országot katalogizálták e három közül néhányban, válaszoltak az igényre az EU során vita a kapitalista és a kommunista blokkok között században, ahol az előbbiek konszenzusra törekedtek életmódjuk fölényében: így az első lépésre helyezték magukat, a másodikat a szocialista tömbre, a harmadikat pedig a legszegényebb országokra hagyták, amelyek nem jutottak el még fejlődés.

A szocialista blokk elnyomásával a „második világ” helye üres maradt, és egyesek úgy döntöttek, hogy abbahagyják a második világról való beszédet, míg mások úgy vélték, hogy a harmadik világ országai aztán a másodikhoz mentek. A legtöbben úgy döntöttek, hogy maguk mögött hagyják a második és a harmadik világ gondolatát, és elkezdtek erről beszélni fejletlen országok Y a fejlődés folyamatáról.

Fejlődés

A fejlődési utak gondolata reagál egy olyan megfontolásra, amely lineáris (mint út) feltételezi azt az utat, amelyen keresztül országokban magas a növekedés, majd a gazdasági fejlődés. Az érvelés erősen konfrontatív a nemzetközi munkamegosztás és az országok specializációjának a gazdasági kérdésekben szinte egyhangú elméletével: szükségszerűen és sajnos a jelenlegi világgazdasági rend megköveteli, hogy néhány országnak hiánya van a gazdasági fejlődésben.

Fejlett országok Vs. Alulfejlett országok

Világrend a 20. században

A 20. század végén és a 21. század elején a fejlődő országok nevét használták fel a harmadik világ összes országára, amelyekhez néhány közös jellemző csatlakozott: a természeti erőforrások és a nyersanyagok előállításához szükséges hely túlsúlya, a rendkívül sérülékeny pénzügyi és gazdasági struktúra, amely szintén multilaterális szervezetek reformja alá tartozik, és az alacsony megtakarítások általában alacsony beruházásokhoz vezetnek.

Ebben a században eddig a világgazdasági rend megváltozott és a fejlődési utak gondolata azokkal az országokkal szemben fordult elő, amelyek más helyzetben javasolták őket. Ez az, hogy míg a központi országok növekedésük mértékét mérsékelték, néhány fejlődő országban (feltörekvő országokban) ezzel szemben nagyon magas a növekedési ütem, amely a nemzetközi vezetés kérdését kezdte megkérdőjelezni, ahogy az addig ismert volt, legalábbis középtávon.

Ily módon olyan kezdeményezések foglaltak állást, amelyek a legfontosabb országokat egyesítették a feltörekvő országokban, a régi, a régi kapitalista blokk közül a legfontosabb országokat megcélzó találkozók kárára. Középtávon gyakorlatilag nincs olyan világvetítés, amely ne adná az első helyeket a gazdasági fejlődésben az ilyen típusú országoknak és az őket összefogó szervezeteknek, mint például a BRICS, egyre fontosabbá válnak a világ geopolitikai térképén.

Lásd még: Példák a közép- és periféria országokra

A fejlődő országok listája nincs meghatározva, és bizonyos vitákat vált ki. Az alábbiakban felsorolunk néhány fejlődőnek tekintett országot, más néven feltörekvő országokat: közülük az első öt vezeti a nemzetközi átrendeződés ezen folyamatát.

Lásd még: Mik a harmadik világ országai?