Tartalom
Az forró az a fizikai folyamat, amellyel molekulák folyékony állapotban olyan hőmérsékleti pontot érnek el, amely spontán gázzá alakítja őket.
A forralás az ellenkező folyamata páralecsapódás, és ez természetes, mivel az állapotok sorozata, amelyben az anyag megjelenhet, egymás után rendezte a folyadékot és a gázt.
A folyamat alapvető magyarázata összefügg azzal a ténnyel, hogy a folyékony halmazállapot, a molekulák folyamatosan mozognak, és vonzó erők kötik össze őket.
A molekulák ütköznek egymással, és a környezet felmelegedése miatt ez az agitáció gyorsabban és intenzívebben megy végbe: pontosan az azonos tömegen kívüli molekulák menekülése a légkörbe való eltévedéshez a gázalakúvá való átalakulás.
Lásd még: Példák szilárd anyagokra, folyadékokra és gázneműekre
Forrás hőmérséklete
A jelenség bekövetkezésének pontját nevezzük forráspont, és minden elemnél más: egyesekben még nulla Celsius fok alatti hőmérsékleten is előfordulhat ez a párolgás.
Ez a kritikus pont azonban közvetlenül kapcsolódik a légköri nyomásviszonyokhoz, amelyekben előfordul, mivel elmondható, hogy ennek meghatározása a ahol a gőznyomás megegyezik a külső légköri nyomással.
Ez szolgálhat Önnek: Példák fizikai változásokra
Különbség a párolgással szemben
A forralás fogalmát sokszor a forraláshoz hasonló módon használják párolgás, mivel mindkettő egy anyag átjárására utal folyadéktól gáz halmazállapotig.
A párolgás azonban az a folyamat, amely lassan és bármilyen hőmérsékleten megy végbe, mivel a folyadék felületén van, míg a forralás a folyadék teljes tömegének állapotváltozásához kapcsolódik, és ezért kapcsolódik közvetlenül egy pontos hőmérsékleti ponttal: minden molekula elegendő energiával van feltöltve a folyadékból való kilépéshez.
Ez szolgálhat Önnek: Példák a párolgásra
A víz körforgása
A forralás leggyakoribb példája a a víz körforgása, amelyekre a víz elpárolog aóceánok vízgőz képződése, amely beépül a légkörbe, emelkedő és felhőket képez, amelyek lehűlést, gyorsuló kondenzációt követően a földre hulló cseppek keletkeznek. hó, eső vagy jégeső.
Bár negatív hatásokat is hoznak, az óceánokból származó víz ezen megnyilvánulási formái nagyon fontosak a élőlények.
Forrási példák
Íme néhány példa a forralási folyamatra, részletesen bemutatva az egyes elemek hőmérsékletét:
- Forrás folyamata Víz, 100 ° C-on.
- Forráspont ezüst, 2212 ° C
- Forrás neon-246 ° C-on.
- Forráspont nitrogén-196 ° C-on.
- A legalacsonyabb forráspont a hélium, amely -269 ° C-on már gáz halmazállapotú lesz.
- Forrás cézium678 ° C-on.
- A forrása titán 3287 ° C elérésekor állítják elő.
- Forráspont mangán, 1962 ° C-on.
- Forrás bróm 59 ° C-on.
- Forrás alumínium2467 ° C-on.
- Az szén Nagyon magas forráspontja van: 4827 ° C.
- A forrása bór, amely 2550 ° C-on történik.
- Forrás kobalt2870 ° C-on.
- A forrása alkohol, 78 ° C-on.
- Forráspont Arany2807 ° C-on.
- A forrás mérkőzés, amikor 280 ° C-ot elérnek.
- Forráspont xenon-108 ° C-on.
- Az germánium, amely elpárolog, amikor eléri a 2830 ° C-ot.
- Forrás kalcium amikor eléri a 1484 ° C-ot.
- Az nikkel 2732 ° C-on elpárolog.
- Forráspont kripton-153 ° C-on.
- A rendkívül magas forráspont volfrám, amely 5660 ° C-ig folyékony marad.
- Réz, amelynek a pontja forró 2567 ° C-on.
- Forrás Vas2750 ° C-on.
- Az arzén, amely 613 ° C-on elpárolog.
- A forrása higany 357 ° C-on.
- A forrás rénium5627 ° C-on.
- Forrás kén, amikor eléri a 445 ° C-ot.
- Átalakítása vezet gáznemű, 1740 ° C-on.
- Átalakítása francio 677 ° C-on gáznemű.
Téged szolgálhat
- Példák párologtatásra
- Példák a folyadékoktól a gázneműig (és fordítva)
- Fúziós példák
- Példák a megszilárdulásra
- Példák a kondenzációra
- Példák a szublimációra
