Tartalom
Az lélegző ez az a folyamat, amelynek során az élőlények oxigént nyernek. Ez a légzés lehet tüdő, kopoltyú, légcső vagy bőr.
A kopoltyúval lélegző állatok friss és sós vizű vízi állatok, beleértve a rákfélék, férgek, kétéltűek, puhatestűek és minden hal faját. Például: a cápa, a rák, a polip.
A kopoltyús légzést a kopoltyúk vagy kopoltyúk végzik, amelyek a légzőszervek, amelyek kiszűrik az oxigént a vízből a vérbe és a szövetekbe. Ez az oxigén létfontosságú a sejtlégzés szempontjából. A kopoltyúk kiszűrik az oxigént és a szén-dioxidot a környezetbe juttatják.
Kopoltyúk típusai
A kopoltyúk olyan szövetek, amelyeket apró lepedők vagy vékony szálak alkotnak, amelyeknek vérerei az állatok vízi környezetük állandó mozgásához igazodnak. Általában az állat testének felső részén helyezkednek el, és lehetnek külső vagy belső.
- Külső kopoltyúk. Gerinctelen állatokban vagy egyes állatok evolúciójának kezdetén fordulnak elő. Ezek primitív és egyszerű struktúrák, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a környezettel. Ennek számos hátránya van, mivel könnyen megsérülhetnek és megnehezíthetik a mozgást. Például: a tengeri sün és néhány kétéltű faj lárvái külső kopoltyúval rendelkeznek.
- Belső kopoltyúk. Nagyobb vízi állatoknál fordulnak elő. Részben üregekben vannak védve, ami védelmet nyújt számukra. Például: a csontos halak (tonhal, tőkehal, makréla) operkulummal rendelkeznek (a kopoltyúkat védő uszony).
Példák a kopoltyúkon keresztül lélegző állatokra
Kagyló | Tonhal | Axolotl |
Tőkehal | Harcsa | Garnélarák |
Rák | Pisztráng | Cápa |
Piranha | Tengeri sün | Stingray |
Pókrák | Sáska | Kardhal |
Tokhal | Garnélarák | Osztriga |
Ezüstoldal | Hippocampus | Tintahal |
Polip | Szalamandra | Tengeri csiga |
Angolna | Tengeri nyúl | Corvina |
Szardínia | Barna | Éti kagyló |
Barracuda | Tengeri puhatestűek | Óriás csőféreg |
Ponty | Tintorera | Tűzféreg |
Mojarra | Konkoly | Víz bolhák |
Édesvízi csiga | Lát | Tőkehal |
- Folytatás: Tracheális légzésű állatok