Tartalom
Az anabolizmus és a katabolizmus Ez a két kémiai folyamat alkotja az anyagcserét (minden élőlénynél előforduló kémiai reakciók összessége). Ezek a folyamatok inverzek, de kiegészítik egymást, mivel az egyik függ a másiktól, és együttesen lehetővé teszik a sejtek működését és fejlődését.
Anabolizmus
Az anabolizmus, más néven konstruktív fázis, az az anyagcsere-folyamat, amelynek során komplex anyag képződik egyszerűbb, akár szerves, akár szervetlen anyagokból kiindulva. Ez a folyamat a katabolizmus által felszabadított energia egy részét felhasználja komplex molekulák szintetizálására. Például: fotoszintézis autotróf organizmusokban, lipidek vagy fehérjék szintézise.
Az anabolizmus képezi az élő szervezetek növekedésének és fejlődésének alapját. Feladata a test szöveteinek fenntartása és az energia tárolása.
- Segíthet: Biokémia
Katabolizmus
A katabolizmus, más néven destruktív fázis, az az anyagcsere folyamat, amely a viszonylag összetett molekulák egyszerűbbé bomlásából áll. Ez magában foglalja az élelmiszerből származó biomolekulák, például szénhidrátok, fehérjék és lipidek lebontását és oxidációját. Például: emésztés, glikolízis.
E lebontás során a molekulák energiát szabadítanak fel ATP (adenozin-trifoszfát) formájában. Ezt az energiát a sejtek létfontosságú tevékenységek elvégzésére használják, és anabolikus reakciók révén molekulákat képeznek.
Példák anabolizmusra
- Fotoszintézis. Az autotróf organizmusok által végrehajtott anabolikus folyamat (nincs szükségük más élőlényre, hogy táplálják magukat, mivel saját táplálékot állítanak elő). A fotoszintézis során a szervetlen anyag szerves anyaggá alakul át a napfény által biztosított energián keresztül.
- Kemoszintézis. Olyan eljárás, amely egy vagy több szén- és tápanyagmolekulát szervetlen anyaggá alakít át szervetlen vegyületek oxidációja segítségével. Azért különbözik a fotoszintézistől, mert nem használja a napfényt energiaforrásként.
- Kálvin-ciklus. A növényi sejtek kloroplasztikájában lejátszódó kémiai folyamat. Ebben szén-dioxid molekulákat használnak glükóz molekula előállításához. Ez azt jelenti, hogy az autotróf organizmusoknak szervetlen anyagokat kell tartalmazniuk.
- Protein szintézis. Kémiai folyamat, amelynek során az aminosavak láncaiból álló fehérjék termelődnek. Az aminosavakat az átviteli RNS szállítja a messenger RNS-be, amely felelős az aminosavak egyesülésének sorrendjének meghatározásáért. Ez a folyamat az összes sejtben jelen lévő riboszómákban, organellákban megy végbe.
- Glükoneogenezis. Kémiai folyamat, amelynek során a glükóz szintetizálódik olyan glikozid prekurzorokból, amelyek nem szénhidrátok.
Példák a katabolizmusra
- Sejtlégzés. Kémiai folyamat, amelynek során bizonyos szerves vegyületek szervetlen anyagokká bomlanak le. Ezt a felszabadult katabolikus energiát használják az ATP molekulák szintetizálására. A sejtlégzésnek két típusa van: aerob (oxigént használ) és anaerob (nem oxigént használ, hanem más szervetlen molekulákat).
- Emésztés. Katabolikus folyamat, amelyben a test által elfogyasztott biomolekulák lebomlanak és egyszerűbb formákká alakulnak (a fehérjék aminosavakká, a poliszacharidok monoszacharidokká, a lipidek pedig zsírsavakká).
- Glikolízis. Az emésztés után bekövetkező folyamat (ahol a poliszacharidok glükózzá lebomlanak). A glikolízis során minden glükózmolekula két piruvátmolekulára oszlik.
- Krebs ciklus. Kémiai folyamatok, amelyek az aerob sejtek sejtlégzésének részét képezik. A tárolt energiát az acetil-CoA molekula oxidációja és a kémiai energia szabadítja fel ATP formájában.
- Nukleinsav lebomlás. Kémiai folyamat, amelynek során a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) lebomlási folyamatokon megy keresztül.
- Folytatás: Kémiai jelenségek
